Új energetikai törvény

November elsejével változtak az épületenergetikai követelmények, illetve az energetikai tanúsítás folyamata is az 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelete és a 200/2023 (V.25.) Korm. rendelet alapján.
De pontosan mit jelent ez az építkezés előtt állókra és az ingatlanvásárlókra nézve?

A változások az ingatlanpiac minden szereplőjét érintik. A tervezés előtt állókat első sorban a követelmények szigorítása fogja érinteni, de talán ez teszi ki az új törvény legkevesebbet módosult részét.

A hazai szabályozás alapvetően az egyre szigorodó Uniós normákat követi, ahol már korábban is egyértelműen megfigyelhető volt a passzívházak energiamérlegére való hosszú távú törekvés. A klímatudatos építtetői magatartás mellett az elmúlt évek növekvő energiaárai miatt egyébként is egyre többen követik az energiahatékony építés alapszabályait, de a friss szabályozás részleteivel nem árt pontosabban is tisztában lenni.

Az új törvény ugyanis immár nem csak az épületek egészével szemben támaszt magasabb követelményeket, hanem fontos változás, hogy mostantól a szerkezeteket és épülettechnikai rendszereket részletekbe menően is szabályozzák.

Nem árt olyan építész és épületgépész tervezőt választani, aki már a közös munka kezdetén tisztában van az új előírásokkal, hogy ne később érjenek minket kellemetlen meglepetések.

Mi a MAI Studiónál több éves tapasztalattal rendelkezünk passzívházak tervezésében, és akkor is észszerű, költséghatékony energiatudatosságra törekszünk, ha nem ez a kifejezett megbízói igény. Hiszünk a fenntarthatóságban, és abban, hogy ehhez az építészet minden területével hozzá tudunk járulni, legyen az a térforma, a tájolás, a felhasznált anyagok és szerkezetek, vagy a tervezett épülettechnika.

Szuper újításnak gondoljuk, hogy az új rendelet a megújuló energiaforrások felhasználására már nem csak helyi, hanem a globális szinten tesz lépéseket azáltal, hogy az épület eredő szén-dioxid kibocsátását vizsgálja. Mi úgy gondoljuk, hogy az eddig is tudatos befektetők számára nem okoz majd nehézséget az új előírások betartása és ebben mi is segítségükre leszünk rátermett szakági tervező kollégáinkkal az oldalunkon.

Az energetikai tanúsítvány viszont gyakorlatilag minden részletében megváltozott. Ráadásul ez érinti a legszélesebb kört, hiszen ahogy eddig is, a jövőben is minden adásvétel és bérbeadás esetében kötelező lesz kiállíttatni.

A változások a nehézségek mellett sok előnnyel is járnak, de nézzük meg részletesebben, hogy mire lehet számítani.

Egyértelmű szigorítás, hogy a novembertől hatályos új energetikai tanúsítvány a jövőben 10 helyett csak 5 évig, illetve a hatályos követelmények változásáig érvényesek. A tanúsítás mostantól sokkal részletesebb lesz és az épülettechnikai rendszerekre is kiterjed, ahogy a felújításokra vonatkozó javaslattételt is lényegesen pontosabban követeli meg az új rendelet. A benyújtás formája is komplexebb, hosszadalmasabb, bonyolultabb lett a korábbinál, ami a megfelelő szakember megtalálását is körülményesebbé teszi, de legalább némi enyhítést jelent, hogy mostantól nem lesz kötelező már az adásvételi szerződésben feltüntetni a tanúsítvány számát.

Jó, de mégis mi a jó hír?

A jogalkotó elsődleges célja nem a szigorítás, hanem a rendszer javítása volt, és talán remélhetjük, hogy ezt a célt sikerül is elérni az új rendelettel. Szakemberek javaslatai alapján javították az előírások hibáit, hiányosságait és pontosították a számítási módszereket is.

Az új tanúsítvány ambiciózus célkitűzése, hogy a jövőben a kötelező elvárás teljesítése mellett valódi értékkel és tényleges haszonnal járjon a tulajdonosok és ügyfelek számára.

Az új dokumentum lényegesen átláthatóbb, felhasználóbarátabb lesz, emellett a részletes előírások miatt valóban releváns, jól körüljárt szempontok alapján kategorizálja az épületeket és azok részleteit, ezzel adva valós képet annak állapotáról és a hosszú távú korszerűsítési lehetőségekről.

Nem mellékes, hogy az új rendszer összehasonlíthatóbbá, kategorizálhatóbbá teszi a hazai ingatlanállományt, emellett statisztikák készítésére is alkalmas lesz, ami megkönnyíti globális, hosszú távú korszerűsítési stratégiák felállítását. Mindezzel nem csak a legfrissebb uniós irányelveket követi, de talán valódi lépést jelent majd a fenntarthatóság felé vezető úton.